BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

„Mérnökként az emberek életminőségének javításáért is dolgozom”

2017. szeptember 20. szerda

„Mérnökként az emberek életminőségének javításáért is dolgozom”

Négy évtizeden át végzett kiemelkedő oktatói és kutatói tevékenységéért a Műegyetem Szenátusa az intézmény legrangosabb elismerésével tüntette ki Faigl Ferencet.

  

„Műegyetemi pályafutásom alatt három fő cél vezérelt a munkámban: oktatóként a fiatal generációnak adtam át a szakmai tapasztalataimat, kutatóként az eddigi technológiai ismeretek megújítására törekedtem, emellett a kari, tanszéki tudományos munkához szükséges feltételek megteremtésén dolgoztam” – foglalta össze csaknem negyven évnyi munka jelentőségét Faigl Ferenc, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar idén júliusban leköszönt dékánja, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanára, akit a BME Szenátusa József Nádor Emlékéremmel tüntetett ki. „Örömmel tölt el, és egyben megtisztelő, hogy a pályatársaim kezdeményezésére az egyetem vezetése az intézmény legrangosabb elismerését adományozta nekem” – vallott érzéseiről a műegyetemi oktató-kutató.

  

                

A BME Szenátusa a kimagasló   oktató-nevelő és tudományos munkát, valamint az egyetem jó hírének növeléséért végzett tevékenységet ismeri el József Nádor Emlékéremmel. A Műegyetem legrangosabb kitüntetését ugyanakkor azok is megkaphatják, akik az   igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben vagy más egyetemi   munkaterületen nyújtottak kimagasló teljesítményt.

 

2017-ben öten kaptak József Nádor   Emlékérmet:

 

Czvikovszky Tibor, a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék   Professor Emeritusa, az MTA doktora,

 

Faigl Ferenc, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar leköszönő   dékánja, a kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének egyetemi tanára,

 

Fi István, a BME Építőmérnöki Kar Út és Vasútépítési   Tanszékének Professor Emeritusa, Petró Bálint, a BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani   Tanszékének Professor Emeritusa, a kar korábbi dékánja,

 

Zawadowski Alfréd akadémikus, a Természettudományi Kar Fizikai   Intézetének nemrégiben elhunyt Professor Emeritusa (Zawadowski Alfrédről a   bme.hu összeállításban emlékezett   meg - szerk.)

  

Faigl Ferenc 1977-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a Műegyetemen, ahol a végzés utáni nyáron előbb labor-technikusként dolgozott, majd aspiráns ösztöndíjat nyert és tagja lett a mai nevén Szerves Kémia és Technológia Tanszék akadémiai csoportjának. Az elmúlt negyven évet végig ezen a tanszéken töltötte, az itt kutatott témák technológiai problémáinak megoldása mellett kötelezte el magát (kutatási területei: optikailag aktív vegyületek előállítása, enantiomer-keverékek tulajdonságainak vizsgálata, enantiomer elválasztási módszerek fejlesztése; sztereoszelektív reakciók kutatása, poláris fémorganikus vegyületek kémiájának és technológiájának kutatása, továbbá az alapkutatások eredményeinek alkalmazása környezetkímélő finomkémiai és gyógyszeripari eljárások fejlesztésében).

  

Ismereteinek bővítése céljából 1990-1992 között 26 hónapig posztdoktorként a Lausanne-i Egyetem Szerves Kémia Intézetében is dolgozott. Faigl Ferenc 1996 óta oktatói státuszban, 1997-től egyetemi tanárként képezte a fiatal mérnökgeneráció tagjait. A kar sorsát mindig is a szívén viselte: 12 évig dékánhelyettesként, 4 évig dékánként segítette az oktatási és kutatási feladatok végrehajtását. (2000 és 2001 között a BME VBK kari oktatási reform előkészítő csoport tagja volt, részt vett a bolognai képzés tanterveinek kidolgozásában és fejlesztésében, valamint 2004-től az új gyógyszervegyész-mérnöki MSc szak létrehozásában. 2014 és 2015 között a BME több karát érintő környezetmérnök BSc és MSc képzések megújításának kezdeményezője és irányítója volt. Több egyetemi tankönyv, jegyzet, segédanyag szerzője, egyúttal a nevéhez fűződik a „Gyógyszerek” és a „Poláris fémorganikus vegyületek kémiája és technológiája” című tantárgyak tematikájának kidolgozása.)

  

  

„Az első perctől kezdve szerettem és máig szeretem az egyetemi életet, a hallgatói és az oktatói munkaközösséget. Pályatársaimhoz hasonlóan korábban én is kaptam ipari állásajánlatokat, ám mindvégig kitartottam az oktatói-kutatói életpálya mellett. Azért döntöttem így, mert úgy vélem, hogy az egyetemi környezetben sokkal szélesebb rálátásom van a szakterületemre és a legújabb technológiai eredményekre épülő iparra. Itt találtam meg igazán a számításaimat” – foglalta össze választásának okát a kitüntetett.

 

Faigl Ferenc számára fontos a kutatói szabadság mellett az is, hogy a mérnöki pályán olyan tudományos eredményeket dolgozzon ki, amelyek a társadalom hasznára válhatnak. „Vegyészmérnökként a gyógyszerkutatás azon része érdekelt, amelyben a gyógyszerhatóanyagok ipari léptékű előállításának kutatása zajlik klinikai vizsgálatok vagy az ipari gyártás előkészítése céljából. Így közvetetten az emberek életminőségének megtartásáért, javításáért is küzdünk a munkatársaimmal” – fejtette ki annak okát, amiért ezt a szakterületet választotta. A kitüntetett oktató-kutató az eddigi pályafutása alatt a tanszék ipari partnereivel együttműködésben mintegy 60 szabadalmat nyújtott be, amelyek közül egy tucatnyit már bevezettek a piacon, így a gyógyszeripar közvetlenül felhasználja a találmányait.

 

A díjazott kutató több hazai és külföldi gyógyszergyártó vállalattal dolgozott együtt. Az 1980-as években egyebek mellett növényvédő és rovarirtó szerek technológiájának kifejlesztésével, az aszpartám elnevezésű mesterséges édesítőszer és több, a jelenlegi gyógyászatban alkalmazott antibiotikum intermedierjeinek (a végterméket megelőző közbenső anyagainak) szintézisével foglalkozott. A Richter Gedeon Nyrt.-vel végzett közös munkában arra kereste a választ, miképpen lehet mélyhűtött reaktorok helyett 0 Celsius fok közelében megvalósítani az adott fémorganikus reakciót egy bőrgomba elleni hatóanyag gyártási folyamatában. A kidolgozott új technológiát csaknem húsz éve alkalmazzák hatóanyag-előállításhoz a cég egyik gyáregységében.

  

Faigl Ferenc és kutatótársai az utóbbi néhány évben egy, a szívritmus-szabályozásban szerepet játszó generikus (lejárt szabadalmú készítmények hatóanyagát tartalmazó) termék új technológiáját alkották meg. A készítményt már több országban törzskönyvezték. A műegyetemi kutató két szabadalmat is benyújtott cseh partnerével együttműködésben: az egyik egy széles hatásspektrumú antibiotikum, a másik pedig egy olyan hatóanyag, amely az autoimmun eredetű krónikus gyulladásos folyamatok (például a pikkelysömör) gátlásában jelent segítséget.

 

Faigl Ferenc életpályája

1977-ben vegyészmérnök diplomát szerzett a BME Vegyészmérnöki Karának Szerves Kémiai Technológia Tanszékén 1981-ben a műszaki tudományok doktora lett 1977-1980-ig az MTA Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoport doktori ösztöndíjasa 1980-1984-ig az MTA Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa 1990-1992 végéig 26 hónapos posztdoktori tanulmányúton vett részt a Lausanne-i Egyetem Szerves Kémia Intézetében Prof. Manfred Schlosser kutatócsoportjában 1996-ban habilitált és a kémiai tudományok doktora lett 1996-1997-ig a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara (VBK) Szerves Kémiai Technológia Tanszék (2007-től Szerves Kémia és Technológia Tanszék) egyetemi docense 1997-től a BME VBK Szerves Kémiai Technológia Tanszék (2007-től Szerves Kémia és Technológia Tanszék) egyetemi tanára 1997-2013-ig a BME VBK Szerves Kémiai Technológia Tanszék (2007-től Szerves Kémia és Technológia Tanszék) tanszékvezető-helyettese volt 1997-től a MTA Köztestület tagja 1999-2011-ig a BME VBK gazdasági dékánhelyettese 2002-2017-ig az MTA Szerves Kémiai Technológia Tanszéki Kutatócsoport vezetője 2003-tól a BME VBK Doktori és Habilitációs Tanács tagja 2004-től a Magyar Mérnökakadémia tagja 2004-2006-ig a BME Egyetemi Tanács tagja 2009-től a MTA Heterociklusos és Fémorganikus Munkabizottság tagja 2012-2017-ig a MTA Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa, TKI kutatócsoportok választott képviselője 2013-2017-ig a BME VBK dékánja 2014-től MTA Szerves és Biomolekuláris Bizottság tagja

 

Díjai, elismerései: 1986: MTA elnökének pályadíja 1987: Kiváló Feltaláló Arany fokozata kitüntetés 1989: Kiváló Feltaláló Arany fokozata kitüntetés 1990: MTA Támogatott Kutatóhelyek-díj 1999-2002: Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2007: Jedlik Ányos-díj 2007: Csűrös Zoltán-díj (BME VBK) 2007: Zemplén Géza-fődíj (MTA, Richter Gedeon Nyrt., BME MKE) 2010: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2012: „Ch-épületért” oklevél (BME VBK) 2017: József Nádor Emlékérem (BME) és Görög Jenő-díj (BME VBK)

  

Faigl Ferenc szívesen dolgozik együtt a fiatal mérnökgeneráció tagjaival. Büszke arra, hogy a hallgatók több alkalommal a legjobb 100 műegyetemi oktató közé választották. Fontosak számára az ifjúság visszajelzései, így kiemelt figyelmet fordít az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) és a tanszéki elégedettségi felmérés szöveges értékeléseire egyaránt. Igyekezetét a diákság is értékelte: nemrég a kari Görög Jenő-díjat vehette át, amelyet az adott évben a legkiválóbbnak tartott pedagógus kaphatja.

  

„Örömmel tölt el, hogy a kar kutatási lehetőségei egyre szélesebbek, egyúttal mindent megteszünk azért is, hogy szakjainkon megőrizzük országosan kiemelkedő pozíciónkat, szerepünket” – értékelte a kari oktatási helyzetet a VBK leköszönt dékánja.

 

   

Faigl Ferenc a jövőben új kihívások elé néz: az oktatásra és a kutatásra koncentrál, részt vesz a néhány hónappal ezelőtt megalakult műegyetemi Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) munkájában, emellett – mivel minisztériumi felkérésre dékánként koordinálta az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös elit biotechnológus képzés kialakítását – a várhatóan 2018 őszén megvalósuló szakindításnak a Richter Gedeon Gyógyszergyárral és az MTA Természettudományi Központtal közös fejlesztőmunkájában is szerepet vállalt tanácsadóként.

  

Forrás: bme.hu

Fotó: Philip János, Takács Ildikó

Aktuális híreink