BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Prof. Dr. László Elemér 1958-ban szerezte vegyészmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. A diploma megszerzése után a BME Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszékén dolgozott, 1958-1959-ben gyakornokként, 1959 és 1963 között tanársegédként, 1963 és 1971 között adjunktusként, 1971-1984 között docensként, majd 1984 től egyetemi tanárként. Időközben, 1963-ban műszaki doktori, 1969-ben kémiai tudományok kandidátusa és 1982-ben a kémiai tudományok doktora címet szerzett. Kutatómunkája főként a keményítőkémia és enzimológia területére irányult. Több, mint 160 tudományos közleménye jelent meg, melyből több mint 70 neves külföldi folyóiratban. Három könyv társszerzője, valamint hat szabadalomban, mint feltaláló szerepel. Közreműködött enzimes, erjesztési technológiák tervezésében, üzemesítésében, majd mezőgazdasági és ipari melléktermékek elgázosításával foglalkozott. Oktatási tevékenysége során számos laboratóriumi gyakorlat kidolgozását és vezetését végezte, valamint több tárgy tematikáját dolgozta ki és előadásait tartotta. Részt vett a Biomérnöki Szak létrehozásában, ezenkívül tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Komplex Bizottságának és elnöke volt a Poliszacharidkémiai Munkabizottságnak. 1996-ban vonult nyugállományba, de ezt követően is aktívan részt vett az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék működésében és haláláig segítette a Biofinomító Kutatócsoport működését. A BME 2008-ban aranydiploma. 2010-ben Professor Emeritus cím, 2018-ban gyémántdiploma, 2023-ban vasdiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét, példamutató és kitartó szakmai és oktatói munkásságát. 2025-ben, a felsőoktatásban és a kutatásban, a keményítőkémia és a biomassza biotechnológiai hasznosítása területén végzett, nemzetközileg elismert, kimagasló munkájáért, valamint tudományszervezési és tehetséggondozási, több évtizedes, példamutató tevékenységének elismeréseként Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott. Kiemelkedő hivatásszeretetét jelzi, hogy nyugdíjasként is bejárt az egyetemre, részt vett az oktatómunkában, kutatási projektekben és tudományszervezési feladatokban. Éleslátása, szakmai kiválósága, pozitív és segítő hozzáállása több generáció hallgatói és oktatói számára nyújtott ösztönzést és segítséget szakmai fejlődésükben.

Kedves Tanár Úr! Munkatársaid és tanítványaid nevében is fájó szívvel búcsúzunk Tőled, tanításaidat továbbadjuk, emlékedet szeretettel és tisztelettel őrizzük!

Gyászjelentés