BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

„Új és hatékonyabb eljárásokat vezethetünk be a gyógyszergyártásban”

2016. szeptember 20. kedd

„Új és hatékonyabb eljárásokat vezethetünk be a gyógyszergyártásban”

A gyógyszergyártás jövőjét jelentő, ún. folyamatos üzemű technológiák fejlesztésével foglalkozik kutatásaiban Balogh Attila, a BME-VBK Bolyai-ösztöndíjas gyógyszervegyész-mérnöke.

             

„Paradigmaváltás előtt áll most a gyógyszergyártás folyamata: az egymást követő és szakaszos részlépések helyett egy folyamatos, a költségeket és a helyigényt csökkentő, a termelékenységet pedig növelő eljárásokra van szüksége az iparnak. Tanszéki kutatásainkban olyan módszerek alapjainak megértésén dolgozunk, amelyekkel később akár már működő gyártóüzemek további korszerűsítése is megvalósulhat” – foglalta össze tudományos munkája hátterét Balogh Attila, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék tudományos segédmunkatársa. Pályázatában bemutatott kutatási tervét a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal tüntette ki (pályázatának címe: Szálképzési eljárások fejlesztése és beillesztése a folyamatos gyógyszeripari gyártásba – a szerk.).

„Kutatásainkban a gyógyszergyártás két fontos lépését, a hatóanyag előállítását és annak végleges gyógyszerkészítménnyé alakítását szeretnénk összekötni, mindezt egyetlen folyamatos eljárásba foglalva. Ez a lépés hozzájárul egy gazdaságosabb gyártási folyamat megvalósításához” – fejtette ki Balogh Attila. Kísérleteiben tanszéki fejlesztésű szálképzési eljárásokat alkalmaz a gyógyszerhatóanyagok szintetizálására szolgáló folyadékelegy (reakcióelegy) feldolgozására, így a hagyományos módszerektől eltérően pillanatok alatt a betegek számára is beadható gyógyszerforma hozható létre. „A szálképzés esetünkben finom – vattacukorszerű – polimer alapú mikro- és nanoszálak előállítását jelenti. A polimer oldatból kiinduló folyamatos szálképzési módszereink gyorsan és nagy hatékonysággal távolítják el a szálakból az oldószert, ezt használjuk ki a reakcióelegyek feldolgozásakor is, akár közbülső tisztítási lépés nélkül. E módszerrel lényegesen felgyorsítható a gyógyszergyártás folyamata, hiszen a jelenlegi ipari gyakorlat szerint a legjobb esetben is napok, vagy akár hetek telnek el a hatóanyag előállítása és gyógyszerkészítménnyé (például tablettává) alakítása között.”

             

A kísérletekben előállított és hatóanyagot tartalmazó polimer szálak terápiás előnye – függetlenül a hatóanyag oldhatóságától – hogy a hatalmas fajlagos felületüknek köszönhetően rövid idő alatt fejtik ki hatásukat az élő szervezetben. „A manapság az újonnan fejlesztett hatóanyagok jelentős hányada igen rosszul oldódik vízben, így a kívánt hatás is csökken. Eljárásainkkal a felszívódás hatékonyságát is javítani tudjuk a szervezetben” – hangsúlyozta a Bolyai-ösztöndíjas kutató.

          

Balogh Attila hallgatóként kezdett el foglalkozni a polimer alapú gyógyszer-formulációs módszerekkel, a PhD-fokozat megszerzése után ma is ezeket az eljárásokat kutatja. Hamar felismerte, hogy a gyógyszer-technológiában alapvetőnek számító polimer feldolgozó módszerek önmagukban nem elég hatékonyak, ám az eljárások ötvözése és továbbfejlesztése számos új és még kiaknázatlan lehetőséggel kecsegtet.

A fiatal kutató nagy megtiszteltetésként és pályája egyik legértékesebb elismeréseként tekint az MTA kitüntetésére. Elkövetkezendő éveit főként kutatásainak kívánja szentelni, és arra törekszik, hogy a pályázatban vállaltakat teljesítse. Ahogy fogalmazott, „reményeink szerint ezek a kutatások új irányokat nyithatnak a folyamatos gyógyszergyártás területén”. Attila számára különösen nagy öröm, hogy olyan témán dolgozhat, ami valóban érdekli. „A kollégáim bíztatása és az egyetem légköre inspirálóan hat rám.”

             

Balogh Attila

2016-tól a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszék tudományos segédmunkatársa

2015-ben summa cum laude PhD-fokozatot szerzett a BME VBK Oláh György Doktori Iskolában (disszertációjának címe: Szálképzési eljárások gyógyszertechnológiai alkalmazása) 2014-ben 5 hónapos tanulmányúton vett részt Izlandon (University of Iceland, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Reykjavík), ahol ciklodextrinek alkalmazásával fejlesztett nanorészecske alapú és rekonstitúciós parenterális készítményeket

2013-ben gyógyszervegyész-mérnök MSc-diplomát szerzett a BME VBK-n 2011-ben vegyészmérnök BSc-diplomát szerzett a BME VBK-n

Díjak, elismerések: 2015-ben Schay Géza-díjat kapott 2013-ban Pro Scientia Aranyéremben részesült 2013-ban OTDK I. helyezett lett 2012-ben TDK kiemelt I. helyezést ért el 2012-ben Kar Kiváló Hallgatója díjat kapott

 

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémia hozta létre 1996-ban a hazai fiatal és tehetséges kutatók anyagi támogatására, valamint a kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére. Az évente meghirdetett ösztöndíjat a jelenlegi szabályozás szerint 45 év alatti kutatók nyerhetik el maximum három éves időtartamra. A pályázati időszakban végig kiemelkedő eredményeket elérő tehetségek másodszor is pályázhatnak a Bolyai-ösztöndíjra. Az MTA hozzájárulása jól illeszkedik a magyar tudományos ösztöndíjhálózatba, egyedisége abban rejlik, hogy egy olyan fiatal tudósgeneráció értékteremtő tevékenységét támogatja, amelynek tagjaiból MTA doktora címet elnyerő kutatók, majd akadémikusok lehetnek. A benyújtott pályaműveket a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma, azaz, egy független, szakmailag és tudományos szempontból autonóm szervezet bírálja el. A kutatási tervekről a Kuratórium 11 Szakértői Kollégium közreműködésével dönt, a szaktudományokat elismert tudósok képviselik. A díjazottak tudományos tevékenységét az ösztöndíj ideje alatt folyamatosan nyomon követi a Kuratórium: az ösztöndíjasok évente számolnak be szakmai eredményeikről és a pályaművükben vállaltak teljesítéséről, majd tudományos zárójelentésben összesítik kutatásaikat és jövőbeli terveiket. A támogatási időszakban kiemelkedő eredményeket felmutató kutatóknak a Kuratórium Bolyai Emléklapot adományoz, míg a legkiválóbb (átlagosan) 15 díjazottnak Bolyai Plakettet ad át az MTA elnöke. Ugyanezen a napon kapják meg az új díjazottak oklevelüket és a Bolyai-jelvényt. Idén 864 pályaművet nyújtottak be a felhívásra, az MTA végül 170, már PhD- vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkező fiatal kutatónak ítélte oda az elismerést. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal az MTA eddig 3393 fiatalnak biztosított támogatást, közülük 386-an szereztek MTA doktora címet, 15 díjazott pedig ma már akadémikus. Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit, szabályzatát a 156/1997. (IX. 19.) Korm. számú rendelet szabályozza.

Aktuális híreink