BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Innovatív természetes alapú gyanták fejlesztése repüléstechnikai alkalmazásokhoz

Pályázati azonosítószám: SP1-JTI-CS-2011-02, JTI-CS-2011-2-ECO-01-027
Azonosító: BME Clean Sky 027 (Bio)
Témavezető: Marosi György
Vezető tanszék: Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Résztvevő tanszékek: Polimertechnika Tanszék
Futamidő: 2012. március 1. – 2014. február 28.
Teljes költségvetés: 350.000 euro
BME összköltség (támogatás): 350.000 euro (262.500 euro)

Célkitűzések

The development tendency of the replacement of traditional mineral oil based plastics with innovative bio-based resin systems is nowadays characteristic of many segments of the industry; however, for aeronautical applications (interiors and/or structures) the challenge is much larger than elsewhere. To meet this challenge, in most cases, a flame retarded special thermosetting polymer system has to be prepared using bio-based components. Thermosetting resins have a number of advantages, such as high modulus (stiffness), high heat distortion temperature and excellent solvent resistance. (Thermoplastic polymers do not meet the expectations of this call.) The present approach, utilizing the preliminary knowledge[i],[ii]of the proposers, provides an innovative combination of hybrid resin synthesis, fire retardancy, natural fibre (NF) modification (organic chemical and/or enzymatic) and process control. The proposers include various research groups of Budapest University of Technology and Economics (BME), whose activities extend each other. The experience of the proposers in the realization of another current Clean Sky project (Resin, Laminate and Industrial Nanoparticles Concept and Application, Industrialization Proposal acronym: BME Clean Sky 032) for developing epoxy composites for aircraft interiors can be utilized in the present project as a good starting point for achieving the required scientific and technical quality.


[i] A. Toldy, B. Szolnoki, Gy. Marosi, Flame retardancy of fibre-reinforced epoxy resin composites for aerospace applications, Polym. Degrad. Stabil., 2011, 96, 371-376

[ii] Sz. Matko, A. Toldy, S. Keszei, P. Anna, G. Bertalan, G. Marosi, Flame retardancy of biodegradable polymers and biocomposites,Polym. Degrad. Stabil.,2005, 88, 138-145

 

Eredmények

A szakirodalmi adatok alapján áttekintő képet kaptunk az innovatív kémiai megoldások és a természetes eredetű epoxigyanták és multifunkcionális térhálósítóik előállításáról; majd ezek felhasználásával megkezdtük cukor, szorbit és növényi olaj-alapú epoxigyanta előállítását. Az előállított vegyületek közül a gyűrűs szerkezet esetében nagyobb stabilitást tapasztaltunk, mint a lineáris láncú vegyületeknél, továbbá a megfelelő gyanta komponensek szintézise és kiválasztása során a zöldkémiai szempontok figyelembe vétele miatt is a cukor alapú vegyületek mutatták a legjobb eredményeket.

Több cukor alapú gyantakomponenst állítottunk elő szerves kémiai reakciókkal, melyek eltérő számú epoxi funkcióscsoportot tartalmaznak (di-, tri-, és tetrafunkciós), ami befolyásolja a gyanták térhálósűrűségét, és ezáltal az üvegesedési hőmérsékletét (Tg) is. A cukrokból előállított bio-alapú epoxigyanta komponensek üvegesedési hőmérsékletét – mely a gyanták esetében az egyik legfontosabb paraméter – termoanalitikai (DSC) vizsgálatokkal jellemeztük.

Eredményink alapján D-glükózból kiindulva a trifunkciós epoxi komponensek esetében kaptuk a legjobb Tg értékeket (minden esetben 120°C feletti száraz Tg-t), azonban a térhálósító adalék (amin és anhidrid alapú) függvényében más térállás és szerkezet a célravezető.

A piacon fellelhető természetes alapú erősítőszálak tesztelését elvégeztük, melynek eredményeként a bambusz és a jutaszál/szövet alkalmazása ígéretesnek tűnik, a mesterséges eredetű szálak közül pedig az üveg és a szénszál jöhet számításba, azonban az utóbbi a súlycsökkentés és az elektromos töltés elvezetése miatt kedvezőbbnek tűnik.

Olyan új cukor alapú monomerek és égésgátlóként használható magas foszfortartalmú térhálósítók szintézisét valósítottuk meg, melyek gyanta (polimer) kialakítására alkalmasak. Kereskedelmi forgalomban kapható gyanták tulajdonságaival összevetve az új biogyanta az eddigi vizsgálatok alapján kiemelkedő eredményeket mutatott, melyek teljesíteni tudják a repüléstechnikában meghatározott magas követelményeket. 

 

A megújuló nyersanyagból – cukorból – kiinduló gyanta-előállítási kísérletek eredményeként kétféle bio-alapú trifunkciós epoxikomponenst sikerült előállítani: GPTE (triepoxi-glükoporanozid), GFTE (triepoxi-glükofuranozid). A feldolgozhatóságot figyelembe véve a GFTE került kiválasztásra, mivel ez folyékony halmazállapotban kinyerhető anyag, míg a másik szilárd, amit a térhálósításkor első lépésként fel meg olvasztani. Az újonnan kifejlesztett vegyületből GFTE hagyományos (DDM) és égésgátolt (TEDAP) térhálósítóval is kompozitot készítettünk, aminek az üvegesedési hőmérséklete 189°C, teljesítve ezzel a projekt követelményeit. A szintézis méretnövelését folyamatirányított reaktorban optimalizálva elvégeztük, és a Dassault repülőgépgyárnak 2l epoxikomponenst és 2l térhálósítót prototípus gyártás céljából elküldtünk. A kompozit előállításához szükséges, szóba jövő természetes szálakat feltérképeztük és tulajdonságaikat megvizsgáltuk. A szövet mechanikai tulajdonságain kívül az ipari mennyiségben való rendelkezésre állás is fontos szerepet játszott, ezért a sima szövésű juta szövetre esett a választás.