BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

A kar története

1782: II. József a pesti egyetemen belül "Institutum Geometricum-Hidrotechnicum"-ot, azaz Mérnöki Intézetet alapított. Egyetemünk pecsétjében ez az évszám szerepel alapítási évként.
1836: A pozsonyi országgyűlésen Zemplén vármegye követe javaslatot tett "közművészeti intézet" - Polytechnicum Institutum - alapítására.
1844-1846: V. Ferdinánd király Pesten József főhercegről, Magyarország nádoráról elnevezett Ipartanodát alapított. Hét tanszéke között szerepelt a "Chemia és Technológia" is.
1850: Az Ipartanodához csatolták az Institutum Geometricum-Hidrotechnicumot. 
1856: Az Ipartanodát Joseph Industrieschule-t Polytechnicummá minősítették és főiskolai rangot kapott.
1870: Báró Eötvös József beterjesztette a József Nádor Műegyetem új törvényét, melyben az teljes egyetemi jogot és szervezetet nyert, kivéve a doktorrá avatást. Az egyetem szervezeti egységei a mérnöki, az építészeti, a gépészeti, a gépészmérnöki, a vegyészi és az egyetemes osztály voltak. Ferenc József császár és király 1871. július 10-én hagyta jóvá az előterjesztést. A Vegyészi Osztályon belül két tanszék működött: Kémia és Technológia Tanszék (tanszékvezető: Nendtvich Károly) valamint Fizika Tanszék (tanszékvezető: Sztoczek József). A vegyészi és egyetemes osztályt később egyesítették.
1882: Elkészült a Múzeum körúti új Műegyetem első épülete az Eszterházy  (ma Puskin) utcában. A két kémiai tanszék odaköltözött. Bevezették a karon a kötelező tanrendet. 
1884: Az első három "vegyész" oklevelet ebben az évben állították ki. 
1901: A Műegyetem elnyerte a királytól a doktorrá avatás jogát. 
1902-1903: A kiállított 6 doktori oklevél közül 4 volt kémikusi.
1904: Elkészült Czigler Győző terve alapján a CH épület, amely a jelenlegi területen, Lágymányoson a Műegyetem első épülete.
1907: A vegyész megjelölést és diplomát a vegyészmérnök elnevezés váltotta fel. 
1934: A József Műegyetemet, a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát, a Pázmány Péter Egyetem Közgazdasági és Mezőgazdasági Karát Hóman Bálint vallás és közoktatási miniszter egyesítette József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven. 
1939: Nők csak 1935-től végezhettek vegyészmérnöki tanulmányokat. Az első női vegyészmérnök hallgató Pogány Judit volt, aki ekkor kapott vegyészmérnöki oklevelet. 
1944-45: A Műegyetem súlyos károkat szenvedett Budapest ostroma során. Különösen a Dunára néző épületeket, így a kémiai pavilont érte nagyon sok károsodás. Szinte hihetetlen, hogy 1945 április 3-án már megkezdődött a tanítás, sőt a laboratóriumi munka is. 
1945-49: Az 1934-ben a Műegyetemhez csatolt egyéb oktatási intézmények sorra újra elszakadtak, 1949-ben Budapesti Műszaki Egyetem lett az intézmény neve. 
1948: A mindaddig egységes vegyészmérnök-képzést három szakra: szervetlen kémiai technológiaira, szerves kémiai technológiaira, valamint mezőgazdasági és élelmiszerkémiaira bontották. Az első szakot 1951-ben az újonnan alapított Veszprémi Vegyipari Egyetem vette át. 
1951: Megindult a Vegyészmérnöki Karon az esti képzés és a levelező oktatás. 
1960: A bevezetett felsőoktatási reform nyomán a karon egy szakon, a „szerves és biológiai vegyipari szakon" és 5 ágazaton folyik az oktatás. 
1969: Megindul a kétfokozatú képzés, melynek keretében főiskolai és egyetemi szintű vegyészmérnöki oklevelet adott ki az egyetem. A két fokozat tanterve a második év után ágazik el.
1972: A kar kísérleti jelleggel bevezeti a vegyipari műszaki tanári szakot, melyet néhány év után megszüntetett. 
1974: Szervező-vegyészmérnök képzés indul, amely 1993-ig volt önálló szak. 
1975: A kétfokozatú képzés szerkezete átalakul. Egymásra épülő rendszerben Három évi tanulással (főiskolai szintű) üzemmérnöki oklevelet lehetett szerezni. A tanulmányaikat folytatók újabb két év után kaphatták meg az (egyetemi szintű) okleveles mérnöki diplomát.
1976: A kar az egyetemi fokozaton az ELTE és a SOTE közreműködésével új szakot - biológusmérnöki szakot - indít. 
1984: Megindul a térítéses angol nyelvű képzés. 
1991: Az országban elsőként bevezeti a kar a "harmadik fokozatú" oktatást, a szervezett doktoráns (PhD) képzést. 
1991: Az egyetemen bevezetik a francia nyelvű képzést, amelyben a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar is részt vesz. 
1993: Megindul a kreditrendszerű képzés, s ezzel egyidejűleg megszűnik a főiskolai képzés. A biológusmérnöki szak új neve: biomérnöki szak. 
1997: A kar meghirdeti, hogy a nappali alapképzésére az államilag finanszírozott keretszám felett költségtérítéssel további hallgatókat is felvesz. 
1999: A Vegyészmérnöki Kar, mint gesztor, az egyetem többi karával közösen elindítja a környezetmérnöki képzést. 
2000. január 1-től az egyetem új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
2005: A magyar felsőoktatás átalakításának megfelelően a Kar megindítja az alapképzést (B.Sc. fokozat) mindhárom szakon. Az alapdiplomát 210 kreditpont (7 félév) teljesítésével lehet megszerezni.
2006: A kar új neve: Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar.