BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Balló Rudolf
(1884-1969)

 

Balló Rudolf egyetemi tanár, a kémiai tudomány doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem Műanyag-és Gumiipari Tanszék megalapítója, a magyar műanyagipar úttörője 1884. április 24-én született Borosjenőn. A Budapesti Tudományegyetemen tanult kémiát Lengyel Béla professzortól. Egyetemi évei alatt rendszeresen hallgatta a Műegyetemen Wartha Vince és Pfeifer Ignác professzorok előadásait. 1906-ban summa cum laude minősítéssel szerezte meg a vegyész doktori oklevelet.

Pályájának kezdetén a szervetlen kémia és az ásványtan területén végzett vizsgálataival szerzett elismerést. A fiatal Balló Rudolf tudományos munkája mellett sokirányú szakmai-közéleti tevékenységet folytatott. A Tanácsköztársaság idején a Természettudományi Direktórium aktív tagja lett, ezért a proletárdiktatúra bukása után a kiváló oktatót és tudóst kényszernyugdíjazták, megfosztották az oktatás és kutatás lehetőségeitől, valamennyi tudományos egyesületből kizárták.

 

Az 1919-től 1945-ig terjedő időszakban műszaki alkotó munkáját az Isola Művek Rt. keretén belül fejtette ki. Ez az általa létrehozott kísérleti üzem volt az első hazai műanyagelőállító és műanyagfeldolgozó üzem. Kitartó szorgalommal, csodálatra méltó akaraterővel és energiával dolgozott mind a munkagépeknél mind a laboratóriumban. Ezzel magyarázható, hogy az üzem versenyképességét meg tudta őrizni az egyre jobban terjeszkedő német vegyipar termékeivel szemben. Villamosipari szigetelő alkatrészek gyártása hőre keményedő sajtolóanyagokból, korszerű szerszámkészítő műhely létrehozása, polikondenzációs műgyanták és igen jó minőségű sajtolóanyagok hazai gyártásának a megkezdése, a hővezető műanyalapú fékbetétek problémájának megoldása jelzik a fejlődés fontosabb állomásait.

1945 októberében rehabilitálták. Ettől kezdve ismét oktatott az egyetemen, szervezte a műanyagipari kutatást, oktatást, szabványosítást. 1952-ben megbízták a Műanyag-és Gumiipari Tanszék megszervezésével. A tanszék oktató és kutató munkáját az egyetemi reformot jóval megelőzve korszerű alapokra építette fel. Meggyőződése volt, hogy az egyetemi hallgatók szakmai nevelése, életre való felkészítése csak ipari termelőüzemmel való szoros kapcsolatban oldható meg eredményesen. Vezetésével a tanszék kollektívája egész sor jelentős műszaki megoldást hozó műanyag alkalmazást dolgozott ki, Új kutatási irányokat indított, a társított műanyagrendszerek vizsgálata területén nemzetközi jelentőségű és ugyanakkor a hazai műanyagiparban realizálódó eredmények születtek.

Balló professzor 1960-ban vált meg a tanszék adminisztratív vezetésétől, de nyugdíjba való vonulása után is mindvégig a tanszéki kutatómunka aktív irányítója maradt.