BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Nyomtatás

Csűrös Zoltán
(1901-1979)

 

Csűrös Zoltán 1901. február 6-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1924-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett és Zemplén Géza mellett dolgozott. 1929-ben egyetemi doktor, 1936-bari egyetemi magántanár, 1938-ban az általa megszervezett Textil Kémia (a jelenlegi Szerves Kémiai Technológia) Tanszék vezetője lett. Egyetemi tanárrá 1940-ben nevezték kit, majd 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Egy évig a Gépész és Vegyészmérnöki Kar dékánja (1943/1944), két ciklusban a Budapesti Műszaki Egyetem rektora (1946-1949, 1957-1961) volt.

Csűrös professzor egész életét az újabb és újabb kutatási és oktatási területek keresése, szervezése töltötte ki. Már a tanszék alapítását is az váltotta ki, hogy addig az egyetemen nem oktatott kutatási terület a textil kémia hivatott művelője volt, miközben lakkok és műanyagok tárgykörben szerzett habilitációt. Az alapítást követően indította el a szerves kémiai technológia, a katalízis és az ezekre épülő gyógyszeripari technológia, gyógyszerkémia oktatását. Vezetése alatt jött létre az addig is méltán elismert, nagy hagyományokra visszatekintő magyar gyógyszeripar számára a szakmérnökképzés.

Csűrös Zoltán széleskörű szakmai közéleti tevékenységet folytatott. Az egyetem történetének legnehezebb időszakaiban volt dékán illetve rektor, s nagy diplomáciai érzékkel, jó szervezőkészséggel közmegelégedésre látta el feladatát. Nagy munkabírása, jó időbeosztása tette lehetővé, hogy aktívan dolgozzon az Akadémia különböző tudományos bizottságaiban, folyóiratok szerkesztőségében, a Pedagógus Szakszervezetben.

Rendkívüli oktatási, tudományos ismeretterjesztő, pedagógusi, szervező egyénisége személyében és tanítványain keresztül meghatározó volt a hazai vegyészmérnök generációk nevelésében, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Vegyészmérnöki Kar oktató nevelő munkájában, a magyar szerves vegyipar és különösen a magyar gyógyszeripar szemléletében.

Élete során számos kitüntetésben részesült, többek között a Kossuth Díjat (1953), a Munka Érdemrend arany fokozatát (1956, 1958, 1961, 1970) kapta meg más állami, oktatási és tudományos kitüntetések mellett.