BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Doszlop Sándor
(1930-1991)

 

Doszlop Sándor a BME Hadmérnöki Karán 1958-ban fejezte be tanulmányait. A diploma megszerzése után került a Műanyag-és Gumiipari Tanszékre. 1962-1965-ig a Prágai Műszaki Egyetem aspiránsa volt. 1965-1971-ig a Tanszék adjunktusa, 1971-től docense, 1980-tól a tanszékvezető helyettese volt. Ezt a munkakörét is komoly felelősséggel, nagy hozzáértéssel látta el. Rendkívül pozitív emberi tulajdonságai, humanitása, segítőkészsége, a közösség érdekében megnyilvánuló áldozatvállalása következtében kivívta környezete őszinte megbecsülését és szeretetét. A tanszék személyi és tárgyi fejlődésének, fejlesztésének egyik meghatározó személyisége volt.

A tanszéken folyó oktatási munkában aktívan részt vett. A műanyag ágazatos nappali és esti hallgatók számára kidolgozta és előadta a „Kaucsuk és gumiipari technológia” című tárgyat, a nem műanyag ágazatosoknak a „Makromolekulák kémiája” című tárgyat.

Oktatómunkáját nagy hozzáértéssel, átlagon felüli pedagógiai érzékkel végezte. A hallgatókkal való kapcsolatában igényes, ugyanakkor közvetlen, baráti. A szakmai kérdéseken túlmenően szívesen foglalkozott a hallgatók személyes problémáival is.

Ezen tulajdonságait is figyelembe véve kapott megbízást 1975-ben a Martos Flóra Kollégium igazgatói teendőinek ellátására. Ezt a feladatát a tanszékén végzett munka színvonalának csökkentése nélkül 1979-ig látta el. Vezetése alatt a kollégium jelentősen fejlődött, javult a dolgozók és hallgatók közötti viszony, a kollégiumi önkormányzat tevékenysége és a nevelőmunka. Ő volt minden kollégista szeretett “Sanyi bácsija”.

Kutatómunkája főleg a gumiipari problémákhoz kapcsolódott, ezen tématerületen a Tanszék szakértője volt. Eredményeiről számos publikációban és előadásban számolt be, több szabadalom kidolgozója. Komoly szerepe volt a doktoráns képzésben. Gyakran és szívesen nyújtott segítséget ipari szakemberek műszaki doktori értekezésének elkészítésében.

Éveken át aktív kari szintű munkát végzett, hosszú időn át a Kari Tanács, valamint a Nevelési Albizottság tagja volt, dolgozott a technológiai oktatás fejlesztésén.

A Karon mindenki ismerte és nagyra becsülte, az a vezető oktatónk volt, akire mindig lehetett építeni és számítani.